• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből
    (Betegjog szócikkből átirányítva)

    Betegjogok

    A Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. E jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

    Betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

    A betegek jogainak és kötelezettségeinek szabályozását elsősorban az egészségügyi törvény második fejezete szabályozza. A betegek jogainak törvényi rögzítése lehetővé teszi, hogy a betegek, illetve az egészségüggyel kapcsolatba kerülő más páciensek egyenrangú félként vegyenek részt az ellátásban.

    Egészségügyi törvényünk a következő jogcímeket nevesíti a betegjogok között:

    • az egészségügyi ellátáshoz való jog
    • az emberi méltósághoz való jog
    • a kapcsolattartás joga
    • a gyógyintézet elhagyásának joga
    • a tájékoztatáshoz való jog
    • az önrendelkezéshez való jog
    • az ellátás visszautasításának joga
    • az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
    • az orvosi titoktartáshoz való jog

    Mindezek bővebben:

    Az egészségügyi ellátáshoz való jog azt jelenti, hogy minden betegnek joga van:

    • sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, fájdalmának csillapításához, szenvedésének csökkentéséhez,
    • az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz,
    • arra, hogy tájékoztassák, hogy, abban az esetben, ha az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, akkor mely egészségbiztosítási szolgáltatóhoz fordulhat, ahol biztosítható számára a kellő szolgáltatás.

    Az emberi méltósághoz való jog az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát a lehető legteljesebb mértékig tiszteletben kell tartani.

    • A betegen kizárólag az ellátáshoz szükséges beavatkozások végezhetők el, melyből következik, hogy őt orvosi kísérletnek alávetni nem lehet. Valamint kínzó, embertelen, kegyetlen, megalázó vagy büntető jellegű ellátás alkalmazása szintén tilos.
    • A beteg az ellátás során korlátozható jogainak gyakorlásában, de csak az egészségi állapota által indokolt ideig, a törvényben meghatározott módon és mértékben.
    • A beteg személyes szabadsága korlátozható ugyan de, csak sürgős esetben, illetve mások és saját testi épsége, egészsége, élete megóvása érdekében.
    • Mindkét korlátozás csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. A korlátozó módszerek és eljárások alkalmazását a kezelőorvos rendelheti el, előzetesen megjelölve azok indítékát és időtartamát. Állandó orvosi felügyelet hiányában, kivételesen indokolt esetben szakápoló is elrendelheti a korlátozást, azonban erről a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, és neki a korlátozást 16 órán belül jóvá kell hagynia, vagy a korlátozást meg kell szüntetni. A korlátozó intézkedések alatt álló beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen ellenőrizni kell.
    • A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
    • A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolítható el. Egyébként pedig jogosultak saját ruháik, személyes tárgyaik használatára.

    A betegnek joga van a gyógykezelése idején szeretteivel, hozzátartozóival, és egyéb személyekkel szóban vagy írásban kapcsolatot tartani, látogatókat fogadni, vagy egyes személyeket a látogatásból kizárni, azonban a kapcsolattartás jogát a beteg csak betegtársai jogainak tiszteletben tartásával, a betegellátás zavartalanságának biztosításával gyakorolhatja.

    A betegnek emellett jogában áll megtiltani, hogy kezeléséről ezen személyek felvilágosítást kapjanak, mely alól csupán gondozása érdekében, közeli hozzátartozója, vagy gondozója kérésére lehet eltérni.

    Súlyos állapotú betegnek joga van ahhoz, hogy az általa, vagy cselekvőképtelensége esetén törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. A kiskorú betegnek pedig arra, hogy szülője, vagy törvényes képviselője, vagy az általuk megjelölt személy mellette tartózkodjon. A szülő nőnek arra, hogy az általa megjelölt személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy gyermeke vele lehessen, ha ennek szakmai akadálya nincs.

    A betegeket megilleti a vallási meggyőződésüknek megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartás és a szabad vallásgyakorlás joga.

    A gyógyintézet elhagyásának joga alatt értjük, hogy a beteg a gyógyintézetet elhagyhatja, ha azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, ezt kezelőorvosának bejelentette, valamint a cselekvőképtelensége esetén törvényes képviselője ebbe beleegyezett. Abban az esetben, ha a beteg bejelentés nélkül távozik és állapota azt indokolja, a kezelőorvos értesíti a hatóságokat, valamint a cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes beteg törvényes képviselőjét, vagy az ilyen esetre megnevezett személyt. A beteg gyógyintézetből való elbocsátása esetén őt, illetve hozzátartozóját erről lehetőség szerint 24 órával korábban tájékoztatni kell.

    A tájékoztatáshoz való jog abban áll, hogy a betegeket a számukra érthető módon (figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, kívánságaira) és nyelven (akár tolmács vagy jeltolmács segítségével) kell teljes körűen tájékoztatni az alábbi kérdésekről, valamint választ adni a tájékoztatás során felmerült kérdésire.

    • egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
    • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
    • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
    • a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
    • döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
    • a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
    • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
    • a további ellátásokról, valamint
    • a javasolt életmódról.

    A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha a beleegyezése egyébként nem feltétele a kezelésnek. A cselekvőképtelen vagy a korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és az elmeállapotának megfelelő tájékoztatáshoz. A betegeknek joguk van megismerni a kezelésükben részt vevő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles tájékoztatni a beteget arról, ha a vizsgálat, és az azt követő ellátás térítésköteles. A tájékoztatásról cselekvőképes beteg (valamint 16. életévét betöltött kiskorú) lemondhat, azonban, ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére kerül sor, lemondása csak írásban érvényes.

    A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben korlátozható. Bármely egészségügyi ellátás feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. Ennek keretein belül a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, és, hogy mely egészségügyi ellátásokat kívánja igénybe venni. A betegnek joga van, ahhoz, hogy a kivizsgálásával és a kezelésével kapcsolatos döntésekben részt vegyen. Ezt a beleegyezését megadhatja írásban, szóban vagy ráutaló magatartással. Azonban az invazív beavatkozásokhoz, valamint az önkéntes pszichiátriai gyógykezelésbe vételhez a beteg írásbeli nyilatkozata, vagy két tanú együttes jelenlétével tett szóbeli nyilatkozata szükséges. A beteg beleegyező nyilatkozatát bármikor visszavonhatja, de a beleegyezés alapos indok nélküli visszavonása esetén a felmerült költségek megtérítésére köteles.

    A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban, vagy írásképtelensége esetén két tanú jelenlétében tett nyilatkozattal megnevezheti azt a személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés és a visszautasítás jogát gyakorolni, valamint megnevezheti azokat, akiket kizár ebből a jogosultságból. Azonban a cselekvőképtelen beteg ezen nyilatkozatának hiányában az alábbi személyek a következő sorrendben jogosultak helyette döntést hozni, azzal, hogy döntésük nem érintheti hátrányosan a beteg egészségi állapotát.

    • a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában
    • a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
    • házastársa vagy élettársa, ennek hiányában
    • gyermeke, ennek hiányában
    • szülője, ennek hiányában
    • testvére, ennek hiányában
    • nagyszülője, ennek hiányában
    • unokája;
    • ennek hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
    • gyermeke, ennek hiányában
    • szülője, ennek hiányában
    • testvére, ennek hiányában
    • nagyszülője, ennek hiányában
    • unokája.

    Ha az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak nyilatkozata ellentétes, akkor a beteg várható egészségi állapotára kedvezőbb döntést kell figyelembe venni. A cselekvőképtelen, valamint a korlátozottan cselekvőképes, és a 16. életévét betöltött beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni. Vélelmezni kell a beteg beleegyezését ha egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozatra nem képes, és a helyette döntési joggal bíró személy beleegyező nyilatkozatának beszerzése olyan késedelemmel járna, mely a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne. Nincs szükség a beteg beleegyezésére, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások testi épségét, egészségét súlyosan veszélyezteti, vagy ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Amennyiben az invazív beavatkozás során, annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely nem volt előre látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában csak akkor végezhető el, ha azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy ha ennek elmaradása a betegre aránytalanul súlyos terhet róna. Ha a beavatkozás kiterjesztése a beteg valamely szervének elvesztéséhez, vagy funkciójának teljes kieséséhez vezet, csak akkor végezhető el, ha a beteg közvetlen életveszélyben van, vagy ha ennek elmaradása a betegre aránytalanul súlyos terhet róna. A beteg írásbeli engedélye szükséges ahhoz, hogy éltében eltávolított sejtjét, sejtalkotórészét, szövetét, szervét, testrészét bármilyen célra felhasználják, kivéve a szokásos módon történő megsemmisítést. A betegnek joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról.

    Minden cselekvőképes beteget megillet az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha ezzel mások életét, vagy testi épségét veszélyezteti, és lehetőség szerint ki kell vizsgálni, hogy mi vezette a beteget a kezelés visszautasításának eldöntésére, valamint ennek keretén belül tájékoztatni kell a kezelés elmaradásának következményeiről. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. Ez a jog nem illeti meg a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes beteget, valamint azt a nőt, aki gyermeket vár és várhatóan képes lesz annak kihordására.

    Életmentő vagy életfenntartó ellátás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan és rövid időn belül halálhoz vezet. Az előbbi feltételek melletti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését a következmények tudatában hozta meg, illetve, hogy a feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság (tagjai: a beteg kezelőorvosa, egy, a beteg kezelésében részt nem vevő szakorvos, és egy pszichiáter) nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.

    Cselekvőképes személy későbbi esetleges cselekvőképtelen állapotára közokiratban gyakorolhatja a visszautasítás jogát, valamint megnevezheti azt a személyt, aki a visszautasítás jogát helyette, nevében gyakorolhatja. A nyilatkozat csak akkor érvényes ha pszichiáter szakorvos egy hónapnál nem régebbi szakvéleményben igazolja, hogy a személy a döntését a lehetséges következmények tudatában hozta meg. A nyilatkozatot két évente meg kell újítani.

    A beteg a visszavonásra vonatkozó döntést bármikor, alaki kötöttségek nélkül visszavonhatja.

    A beteget megilleti az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, azaz joga van az egészségügyi dokumentációban szereplő adatainak a megismerésére, valamint arra, hogy egészségügyi adatairól felvilágosítást (fénymásolatot is) kérjen. Ennek keretein belül a beteg jogosult a gyógykezeléssel kapcsolatos adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, fekvőbeteg ellátásból való elbocsátáskor zárójelentést kapni, egészségügyi adatairól összefoglaló vagy kivonatos véleményt kapni. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató rendelkezik, a benne szereplő adatokkal pedig a beteg. A beteg kezdeményezheti a pontatlan, vagy hibás adatának kijavítását az egészségügyi dokumentációban. A beteg egészségügyi dokumentációba való betekintési joga nem sértheti más személy magántitok-védelemhez való jogát. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg egészségügyi dokumentációjába maga a beteg, törvényes képviselője, vagy erre felhatalmazott személy tekinthet be. Cselekvőképes beteg felhatalmazhat más személyt az egészségügyi dokumentációjába való betekintésre, illetve arra, hogy arról másolatot készíthessen, de csak ellátásának idejére, azt követően csak teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazott személy jogosult erre. A beteg életében illetőleg halála estén házastársa, egyenes ágbeli rokona, testvére, élettársa jogosult a beteg egészségügyi adatainak megismerésére, ha annak saját egészségügyi ellátása szempontjából, vagy az ők, illetve leszármazóik éltét, egészségét befolyásoló ok feltárása szempontjából jelentősége van. A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni. A beteg kérésére fekvőbeteg intézményből való elbocsátásakor, járóbeteg és fogászati ellátást követően elszámolási nyilatkozatot kell kapjon. A háziorvosi ellátás után nem kell elszámolási nyilatkozatot kiállítani.

    A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásban részt vevő személyek az ellátás során tudomásukra jutott személyes és egészségügyi adatait csak az arra jogosult személlyel közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék, azaz az orvosi titoktartás jogához. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimenetéről, kiknek adható felvilágosodás, illetve, hogy kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

    Az érintett beteg egészségügyi adatait hozzájárulásának hiányában kell közölni, ha ezt törvény elrendeli, vagy ha ezt mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségesség teszi.

    A beteg további gondozását, ápolását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

    A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

    A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.