Az egészségmonitorozás a lakosság egészségi állapotára és annak meghatározó tényezőire irányuló folyamatos és rendszeres adatgyűjtés, elemzés, értelmezés és információszolgáltatás, amely döntő jelentőségű az egészségügyi szolgáltatások értékelésében, tervezésben valamint az egészségpolitikai döntések megalapozásában.
A rendszeresen gyűjtött adatok alapján képet nyerhetünk a lakosság egészségéről, ennek alapján meghatározhatók
a népegészségügyi prioritások, és megítélhetők a prioritások nyomán indított programok, végül pedig a lakosság egészségének javításához nélkülözhetetlen kutatások megindítását is előmozdítják.
Az egészségmonitorozás alapvetően kétféle tevékenységet foglal magában:
- regisztráción alapuló adatgyűjtés (pl. a születési vagy halálozási adatok nyilvántartásba vétele, a rákregiszter, az egyes fertőző betegségek kötelező bejelentési rendszere)
- felméréseken alapuló adatgyűjtés
- rendszeres egészségfelmérések
- eseti vizsgálatok (pl. a dohányzási szokások felmérése)
Az Európai Parlament és az Európa Tanács elsőként az 1997-ben elfogadott népegészségügyi programjában szerepeltette célként az egységes egészségmonitorozási rendszer kialakítását.[1]
- ↑ Országos Lakossági Egészségfelmérés - OLEF2000 Kutatási Jelentés