• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből

    Információs önrendelkezési jog

    A személyes adatok védelméhez való jogot információs önrendelkezési jognak nevezzük. Magyarországon az alkotmány 59. §-a a személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadását a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához köti.

    A személyes adatok védelméről szóló törvény (1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról)célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen. Személyes adataiba bárki betekintést nyerhet, róluk tájékoztatást kérhet, kérheti személyes adatainak helyesbítését, törlését. Az adatvédelmi nyilvántartásba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet, kivonatot kérhet. Tehát az információs önrendelkezési jog lényege, hogy az egyén maga rendelkezhet személyes adatairól, valamint, hogy meghatározhatja, hogy ki ismerheti meg azokat, és kinek és miképpen kell a tudomására hozni őket.

    Az adatvédelmi törvény az egészségügyi adatokat a különösen érzékeny adatok között említi és fokozott védelmüket írja elő, felismerve azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmi jellegük, valamint a számítástechnika széles körű elterjedése miatt fokozott oltalomban kell részesíteni, ugyanakkor ezen adatok kezelése az egészségügyi ellátás során elengedhetetlenül szükséges. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény célja, hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok és az ahhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait.

    Az egészségügyi adatok kapcsán fontos még kiemelni az orvosi titoktartási kötelezettséget. (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. szabályozza) Az orvosi titoktartáshoz való jog két pólusú jogosultság, egyrészről az egészségügyi ellátással összefüggő információk továbbadásával kapcsolatos rendelkezési szabadság, másrészről az egészségügyi ellátási események kapcsán biztosítandó intimitás és diszkrimináció alkotja a fogalmat. Ennek kapcsán a beteg szabadon rendelkezhet arról, hogy kinek adható és kinek nem adható felvilágosítás egészségi állapotáról, elhelyezéséről, betegségéről, és ebben a tekintetben részleges kizárást is alkalmazhat.

    Forrás: Kovácsy Zsombor: Egészségügyi jog