• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből

    Magyar Gyógyszerészi Kamara

    "A Magyar Gyógyszerészi Kamara a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával és a gyógyszerészi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a gyógyszerészek jogait." (MGYK Etikai Kódexe)

    A Kamara – annak országos szervezete és területi szervezetei – teljes körű és általános jogutódja az 1989-ben az egyesülési jog szerint alapított Magyar Gyógyszerész Kamarának, továbbá az 1994.évi LI. törvénnyel létrehozott Magyar Gyógyszerész Kamarának és a 2006. évi XCVII. törvény rendelkezései alapján létrehozott Magyar Gyógyszerészi Kamarának.


    Gyógyszerészi tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja a Kamarának.

    A Magyar Gyógyszerészi Kamara feladata:

    • a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával és a gyógyszerészi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;
    • megalkotja alapszabályát;
    • a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai szabályokat alkot, és a törvényben meghatározott esetekben a tagjaival szemben etikai eljárást folytat le;
    • véleményezési jogot gyakorol: a gyógyszerészek szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál; a gyógyszerészi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál; feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése tekintetében; a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló külön törvény szerinti, egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében;
    • felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az gyógyszerészi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
    • nyilvántartást vezet a tagjairól;
    • közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és továbbképzést szervez;
    • feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába – szükség szerint – bevonja az érintett egészségügyi érdekképviseleti szerveket;
    • ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;
    • az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;
    • közzéteszi – a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével – az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét, valamint a feladatkörében érintett szakmák tekintetében az Eütv. szerinti kötelező továbbképzések szervezőinek tevékenységét külön jogszabályban foglaltak szerint rendszeresen minősítheti, a minősítést honlapján közzéteszi, és szükség szerint javaslatot tesz a továbbképzésre jogosult intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek; továbbá feladatkörében külön jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések (különösen a gyógyszertári asszisztens és szakasszisztens) szakmai feltételei megvalósulásának ellenőrzésében;
    • feladatkörében megvizsgálja a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések (különösen a gyógyszertári asszisztens és szakasszisztens) szakmai feltételeit, és azok megvalósulása tekintetében szükség szerint javaslatot tesz az adott képzésre jogosult intézménynek, az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek;
    • tagját a 2006. évi XCVII. törvényben meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre kötelezi;
    • jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;
    • ajánlásokat ad a gyógyszerészet területén működő egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira.


    A Magyar Gyógyszerészi Kamara tagja lehet az, aki

    • magyar egyetemen gyógyszerészi diplomát szerzett vagy külföldi egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomáját honosították, vagy egyenértékűvé nyilvánították illetőleg szakképesítését elismerték,
    • a gyógyszerészek alapnyilvántartásban szerepel,
    • Magyarország területén gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,
    • az Alapszabályban meghatározott módon, az országos hivatalnak a kamarai tagdíjat megfizeti, és
    • az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.