A Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden Magyarországon működő orvos független, demokratikus, céhszerű testülete, amely tagjainak szakmai, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet biztosít.
Az 1994-ben megalakult MOK (1994. évi XXVIII. törvény) köztestület az 1989-ben alapított MOK egyesület jogutóda.
A MOK a kamarai tagságot önként vállaló természetes személyekből, orvosokból és fogorvosokból álló szervezet.
2011. április 1-től Magyarországon orvosi tevékenységet ismételten csak olyan orvos végezhet, működési nyilvántartásban csak olyan orvos tarható, aki tagja a Magyar Orvosi Kamarának. A kamarai törvény 2011. július 1-jét követő újabb módosítása az egészségügyben nem orvosi/fogorvosi diplomával dolgozó pszichológusoknak, biokémikusoknak, mikrobiológusnak, biológusoknak, fizikusoknak is kötelező tagságot írt elő az orvosi kamarában.
A MOK célja, hogy:
- ellássa köztestületi feladatait;
- a társadalmi elvárásokkal egyeztetve képviselje és védje tagjainak az orvosi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit, jogait;
- munkajogi és egyéb rendelkezések által meghatározott eszközök alkalmazásával egyedi ügyekben is elősegítse azok érvényesítését;
- hozzájáruljon az orvosok szakmai tevékenységének fejlesztéséhez, valamint a magas szinten képzett, optimális létszámú és szakmai megoszlású orvoskar biztosítása érdekében részt vegyen e tevékenységek normatív szabályozásában és ellenőrzésében.
A MOK feladatait területi szervezetei és országos szervezete útján látja el.
A MOK céljai és feladatai teljesítésének elősegítésére a tagok szakmai ill. egyéb céllal önálló jogi személyiséggel nem rendelkező csoportokat (továbbiakban együtt: csoport) hozhatnak létre, melyek a MOK területi elvű felépítésétől eltérő módon is szervezhetők. E csoportok érdekképviselete és érdekegyeztetése a MOK feladata.