A népesség-előreszámítás a népesség létszámának, nemek és életkorok szerinti összetételének jövőbeni időpontokra történő előrebecslése.
A népesség-előreszámítások készítése a demográfia olyan alkalmazási területe, melyben a születési és halálozási arányok valamint a vándorlások feltett hipotézis szerinti alakulása alapján számítják ki a jövőbeni népesség számát és különböző szempontok szerinti összetételét.
Az előreszámítások általában több változatban készülnek, amelyek a demográfiai alapfolyamatok többé-kevésbé eltérő jövőbeni alakulásának feltételezésére épülnek. A készítők az általuk legreálisabbnak tartott változatot általában alapváltozatnak nevezik. A hazai publikációkban is leggyakrabban ezzel találkozhatunk, az ún. Európa változat mellett, ami a rövidebb távon megcélzandó demográfiai fejlődést jeleníti meg.
A népesség-előreszámítások (melyek közül legismertebb az egy adott országra, valamint a világ népességére vonatkozó előrebecslés) felhasználási területe rendkívül széles - alapját képezik számos, demográfiai jellegű előrebecslésnek:
- a népesség családi állapotára,
- a népesség család- és háztartástípusok szerinti összetételére,
- az iskolázásra,
- a gazdasági aktivitásra vonatkozóan.
Mivel a népesség-előreszámítás eljárásait tetszőleges népességre lehet alkalmazni, egy adott országon belüli területi egységek (régiók, kistérségek, stb.) népességének előreszámítása is elvégezhető.
Az előreszámítás az előrebecslési időtáv szerint lehet:
- rövidtávú előrebecslés: amikor az előrebecslési időtáv legfeljebb 5 év
- hosszú távú előrebecslés: amikor az előrebecslési időtáv legalább 25 év
A világ népességére vonatkozó előrebecslések már a 17. században is készültek. Azóta egyre bonyolultabb és pontosabb eredményt adó módszerek használatával igyekeznek előreszámításokat készíteni (világméretűen és egy-egy országra vonatkozóan is) annak érdekében, hogy a jövőbeni tervekhez a népességváltozásokat a lehető legpontosabban megbecsüljék.