A nukleáris medicina a nyílt radioaktív készítmények gyógyászati felhasználásával foglalkozó szakterület.
Létrejöttének alapja a radioaktív nyomjelzési technika kidolgozása volt (Hevesy György - 1943: Nobel-díj). Ennek lényege, hogy ha egy vegyület valamelyik atomját annak sugárzó izotópjával helyettesítjük, a kapott "radioaktívan jelzett" anyag kémiailag és biológiailag az eredeti, nem sugárzó vegyülettel azonosan viselkedik. A radioaktívan jelzett készítmények felhasználásával nyomon követhetjük egy adott vegyület (illetve származékai) mozgását, viselkedését kémiai reakciók során, vagy akár egy élő szervezetben
is, külső sugárzás-érzékelők segítségével.
A nukleáris medicina részterületei:
- In vivo izotópdiagnosztika (élő szervezetben végbemenő folyamatok nyomon követése a vizsgált egyednek beadott radioaktív készítmény segítségével)
- In vitro izotópdiagnosztika (valamely anyag koncentrációjának mérése vérből, vizeletből vagy más preparátumból sugárzás-mérésen alapuló eljárás segítségével - ilyenkor a vizsgált egyed nem érintkezik radioaktív anyaggal, csak a tőle levett minta)
- Radioizotóp terápia (nyílt radioaktív preparátum beadása betegeknek terápiás céllal)
Forrás: http://www.nmc.dote.hu/nmtk/bev.htm