• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből

    Védőoltás

    A védőoltás olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható.[1]

    Aktív immunizáció esetén az oltóanyagban vagy nem fertőző baktérium illetve vírusrészek, vagy egész kórokozók vannak, de annyira legyengítve, hogy fertőzést ne okozhassanak. A szervezet védekezőrendszere az oltásra olyan anyagok termelésével (antitestek és fehérvérsejtek) válaszol, melyek felismerik és megtámadják az oltóanyagban lévő baktériumot vagy vírust. Ettől kezdve ezek az antitestek és más anyagok természetes módon termelődnek, valahányszor az egyén találkozik ugyanezzel a baktériummal vagy vírussal.

    Passzív immunizáció esetén egy bizonyos kórokozó elleni specifikus antitestek (a már kész ellenanyag) vannak az oltóanyagban.
    Passzív immunvédelemben részesülnek azok az emberek, akiknek a védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre, vagy akik nincsenek oltva, amikor a fertőzést megkapják (például a veszettség vírusával való találkozáskor). Olyankor is lehet passzív immunizációt alkalmazni betegség megelőzésére, amikor várható a kórokozóval való találkozás, viszont nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. távoli országokba utazás esetén).
    A passzív immunvédelem csupán néhány napig vagy hétig tart, amíg a szervezetből ki nem ürülnek a beoltott ellenanyagok.


    A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ezen cél érdekében − a járványügyi helyzet figyelembe-vételével − alakítja védőoltási rendszerét (oltási rend, oltási naptár).


    1. 18/1998 (VI. 3.) NM Rendelet A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről