• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből
    A lap korábbi változatát látod, amilyen Lorildi (vitalap | szerkesztései) 2013. december 12., 13:04-kor történt szerkesztése után volt.

    (eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

    Ügyelet

    Az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítása elengedhetetlen mind az új megbetegedések, hirtelen állapotromlások kezelési lehetőségek biztosíthatósága, mind a fekvőbeteg-ellátó intézmények folyamatos üzemének biztosíthatósága érdekében.

    A folyamatos üzem (a 365x24 órás szükség szerinti ellátás) biztosítása történhet:

    • munkaidőben a rendelések és a kórházi osztályok működésével,
    • műszak szervezésével a folyamatos üzem biztosítása érdekében, és
    • ügyelettel.

    Az ügyelet célja, alapvető feladata: a sürgős szükség miatt jelentkező betegek ellátása. Az osztályos hátterű ügyeleteknél ez kiegészül a normál munkaidőn kívül eső ütemezett ellátások nyújtásával (injekciók, infúziók beadása, stb.) és a betegek állapotának rutin ellenőrzésével („esti vizit”).

    Az ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben az egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja.

    Az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel.

    47/2004 (V.11.) ESzCsM rendelet szerint:
    "Az egészségügyi szolgáltató ügyeleti-készenléti szabályzatban rögzíti

    a) az ügyeleti, illetve készenléti szolgálat rendjét,
    b) az egyes osztályokra, részlegekre vonatkozó ügyeleti-készenléti szervezési feladatokat,
    c) az ügyeleti-készenléti szolgálatot ellátók létszámát, szakmai összetételét, ügyviteli feladatait,
    d) az átadás-átvétel módját,
    e) az ügyeleti naplóra vonatkozó rendelkezéseket, valamint
    f) - az e rendeletben foglaltakra figyelemmel - az ügyeleti ellátásban résztvevő szakorvos jelöltek felügyeletének típusát, módját.


    Az Eütv. 93. §-ában foglaltakra figyelemmel ügyeleti feladat:

    a) az ügyeleti szolgálat felvétele,
    b) az egészségügyi szolgáltató fekvőbetegeivel kapcsolatos feladatok ellátása,
    c) új betegek felvételével kapcsolatos feladatok, ideértve annak eldöntését, hogy az ellátást fekvő- vagy járóbeteg-ellátásként kell biztosítani,
    d) az ellátásra jelentkező betegek ellátása, illetve szükség esetén az állapotuk által indokolt más egészségügyi szolgáltatóhoz utalása,
    e) a halottakkal kapcsolatos feladatok ellátása,
    f) az ügyeleti szolgálat átadása.

    Az ügyeletbe lépő orvos az ügyeleti szolgálat felvételekor tájékozódik:

    a) az ügyeleti feladatokkal érintett osztályokon/részlegeken fekvő betegek számáról,
    b) a műtéten vagy más invazív beavatkozáson, illetve transzfúzión átesett betegek állapotáról,
    c) a szoros megfigyelést és előre láthatóan orvosi beavatkozást igénylő, illetve súlyosabb vagy változó állapotú betegekről,
    d) az ügyeletet megelőző műszak, illetve ügyelet során felvett betegekről,
    e) az ügyelet során elvégzendő vizsgálatokról, illetve orvosi beavatkozásokról,
    f) a szolgálatban lévő szakdolgozókról, illetve a szolgáltatónál az ügyeleti szolgálattal párhuzamosan szervezett egyéb ellátásokról.

    Az ügyeletet ellátó orvos a fekvőbetegekkel kapcsolatos feladatok keretében:

    a) állapotrosszabbodás esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen vizsgálatot és terápiás beavatkozást végez, diagnosztikai vizsgálatot rendel el, konzíliumot kezdeményez,
    b) az előző bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben az ügyeleti szolgálat megkezdését követően és leadását megelőzően tájékozódó vizitet tart.

    Az ügyelet során az ügyeletes orvos:

    a) elvégzi a felvételre jelentkező betegek anamnézisének felvételét, fizikális vizsgálatát, kezdeményezi a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat és konzíliumot, szükség esetén konzultál a beteg háziorvosával, kezelőorvosával vagy a beutaló orvossal,
    b) dönt és intézkedik a beteg
    ba) ambuláns ellátásáról,
    bb) megfigyeléséről,
    bc) intézeti felvételéről,
    bd) más egészségügyi szolgáltatóhoz történő átszállításáról,
    c) a bc) pontban foglalt esetben elrendeli, illetve elvégzi a nem halasztható diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat, illetve - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a beteg panaszmentessége esetén is az állapotának, a beutalási kórismének megfelelő gyakorisággal ellenőrzi a beteg állapotát,
    d) rögzíti a betegdokumentációban a beteg állapotát és az ügyelet idején elrendelt, illetve elvégzett vizsgálatokat és beavatkozásokat,
    e) ellátja az ügyelet során történt halálesettel kapcsolatos orvosi feladatokat, ideértve az ügyeletes orvos által vizsgált vagy ellátott, az intézményen kívül, valamint a betegfelvételt megelőzően elhunytakat is, továbbá szükség esetén a rendkívüli halál esetére vonatkozó külön jogszabályban foglalt feladatokat.

    Az ügyeleti szolgálat végén az ügyeletes orvos az ügyelettel érintett osztályok/részlegek működési rendje szerint, az első bekezdésben foglaltakra figyelemmel, az osztály vezetője által megbízott műszakot vagy ügyeleti szolgálatot megkezdő orvosnak adja át az ügyeletet.

    A háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet keretében az ügyeletes orvos az ellátásra jelentkező betegeket az e célra kijelölt ügyeleti helyen látja el, illetve amennyiben a beteg állapota azt indokolja, a beteget otthonában, illetve tartózkodási helyén látja el, vagy a mentőszolgálat útján gondoskodik a beteg otthonában történő ellátásáról, illetve az állapotának megfelelő ellátási szinten működő egészségügyi szolgáltatóhoz történő utalásáról.
    Az egészségügyi szolgáltató ügyeleti feladatainak koordinálása, valamint a nem orvosi ügyeletek és az ügyeleti idő alatti műszakok felügyelete az ügyeletvezető feladatkörébe tartozik.
    Ügyeletvezető kizárólag az egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott szakorvos lehet.
    Amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál sürgősségi betegellátó osztály működik, az ügyeletvezető az adott műszakban a sürgősségi betegellátó osztály műszakvezető orvosa.

    Az ügyeletvezető:

    a) irányítja, szervezi az egészségügyi szolgáltatónál az ügyeleti időre eső valamennyi műszakban, illetve ügyeletben vagy készenlétben szolgálatot teljesítő dolgozóját,
    b) az a) pont szerinti dolgozók részére - figyelemmel az Eütv. 130. §-ra - utasítást adhat,
    c) dönt a felmerült vitás kérdésekben,
    d) intézkedik az egészségügyi szolgáltató működésében beálló esetleges zavarok megszüntetése iránt.

    Ügyeleti szolgálatban az az orvos, illetve más egészségügyi dolgozó vehet részt, aki:

    a) a feladatok ellátására jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy
    b) nem rendelkezik az a) pont szerinti szakképesítéssel, de tevékenységének szakmai felügyelete szakképesítéssel rendelkező személy közvetlen utasítása, ellenőrzése, szükség esetén konzultatív segítsége mellett biztosított.

    Az ügyeletet ellátó személy az ügyeleti feladatok ellátásának idejét kivéve az e célra kijelölt részlegen tartózkodik és folyamatosan biztosítja elérhetőségét.

    Az egészségügyi szolgáltató az ügyeleti ellátást:

    a) osztályos ügyeleti,
    b) összevont osztályos ügyeleti (mátrix),
    c) sürgősségi ügyeleti,
    d) eseti ügyeleti, illetve
    e) alapellátás keretében szervezett ügyeleti
    rendszerben, illetve ezek kombinációjával szervezi meg.

    Osztályos ügyeletet ott kell szervezni, ahol az ügyeleti feladatok gyakorisága miatt a folyamatos ellátás készenlét szervezésével nem oldható meg.
    Amennyiben több azonos vagy hasonló profilú osztály működik az egészségügyi szolgáltatónál - a mátrix osztály külön jogszabály szerinti szervezésére vonatkozó elvek figyelembevételével - összevont osztályos ügyelet szervezése indokolt.
    A sürgősségi és az ehhez kapcsolódó diagnosztikai feladatok ellátására sürgősségi osztály szervezése indokolt.

    Eseti ügyeleti szolgálat szervezése akkor indokolt, ha az egyébként készenlét szervezésével ellátott feladatok várható mennyisége egy adott időszakban előre tervezhető módon, átmeneti időre ezt indokolttá teszi.

    Az alapellátási ügyelet keretében: a) háziorvosi, b) házi gyermekorvosi, illetve c) fogorvosi ellátás történik.

    Ügyelet szervezése akkor indokolt, ha a betegfelügyeleti feladatok mellett átlagosan az ügyeleti idő 25%-át meghaladóan, de legfeljebb annak 50%-áig sürgősségi ellátási és betegfelvételi feladatokat is teljesíteni kell. Az ügyeleti idő átlagosan 50%-át meghaladó feladatok esetén műszakot kell szervezni."