• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből

    „Egészségügyi piac” változatai közötti eltérés

    a
     
    (2 intermediate revisions by 2 users not shown)
    4. sor: 4. sor:
     
    #Egészségügyi finanszírozás piaca - a biztosító/finanszírozó és a [[egészségügyi szolgáltató, ellátó|szolgáltatók]] között
     
    #Egészségügyi finanszírozás piaca - a biztosító/finanszírozó és a [[egészségügyi szolgáltató, ellátó|szolgáltatók]] között
      
    Ezen három nagyobb egységen belül is számos részpiacot azonosíthatunk, melyek különböző tulajdonságokkal bírnak, de általánosságban elmondható, hogy az egészségügyi piacok a [[tökéletesen versenyző vagy kompetitív piaci szerkezet]] feltételeit nem teljesítik, azaz [[piaci kudarcok]] lépnek fel. Ez tehát annyit jelent, hogy a piaci viszonyok között kialakuló viszonyok társadalmi szinten nem lesznek hatékonyak abban az értelemben, hogy valaki(k)nek javítható a helyzete anélkül, hogy másét rontanánk. Ezt külső (leginkább állami) beavatkozással lehet és szokás orvosolni, ám ez viszont [[kormányzati kudarcok]hoz vezet. A feladat tehát igen nehéz: meg kell találni azt a megoldást, ahol a kormányzati beavatkozásból eredő hasznok meghaladják azok költségeit és haszonveszteségeit. Ezek a gyakorlati gazdaságpolitikában nagyon nehezen számszerűsíthető kérdések, sokszor egyszerűen értékválasztáson múlnak. A választás gyakran a [[hatékonyság]] és [[méltányosság]] követelményei között történik, amelyek esetében a valóságban trade-off-ot tapasztalunk.
    +
    Ezen három nagyobb egységen belül is számos részpiacot azonosíthatunk, melyek különböző tulajdonságokkal bírnak, de általánosságban elmondható, hogy az egészségügyi piacok a [[tökéletesen versenyző vagy kompetitív piaci szerkezet]] feltételeit nem teljesítik, azaz [[piaci kudarcok]] lépnek fel. Ez tehát annyit jelent, hogy a piaci viszonyok között kialakuló viszonyok társadalmi szinten nem lesznek hatékonyak abban az értelemben, hogy valaki(k)nek javítható a helyzete anélkül, hogy másét rontanánk. Ezt külső (leginkább állami) beavatkozással lehet és szokás orvosolni, ám ez viszont [[kormányzati kudarcok]]hoz vezet. A feladat tehát igen nehéz: meg kell találni azt a megoldást, ahol a kormányzati beavatkozásból eredő hasznok meghaladják azok költségeit és haszonveszteségeit. Ezek a gyakorlati gazdaságpolitikában nagyon nehezen számszerűsíthető kérdések, sokszor egyszerűen értékválasztáson múlnak. A választás gyakran a [[Hatékonyság (Efficiency)|hatékonyság]] és [[Méltányosság (esélyegyenlőség, equity)|méltányosság]] követelményei között történik, amelyek esetében a valóságban trade-off-ot tapasztalunk.
      
     
    Az egészségügyi piacokon legjellemzőbben előforduló piaci kudarc okok a következőek:
     
    Az egészségügyi piacokon legjellemzőbben előforduló piaci kudarc okok a következőek:
    10. sor: 10. sor:
     
    **kínálatvezérelt kereslet: a vásárló-szolgáltató viszonyban jelenik meg. Kialakulását leginkább a vásárlói informáltság növelésével és ellátási irányelvek, protokollok bevezetésével próbálják megakadályozni, káros hatásait pedig finanszírozási és kapacitás korlátozásokkal kordában tartani.
     
    **kínálatvezérelt kereslet: a vásárló-szolgáltató viszonyban jelenik meg. Kialakulását leginkább a vásárlói informáltság növelésével és ellátási irányelvek, protokollok bevezetésével próbálják megakadályozni, káros hatásait pedig finanszírozási és kapacitás korlátozásokkal kordában tartani.
     
    **morális kockázat
     
    **morális kockázat
    **kockázatszelekció (lefölözés)
    +
    **kockázatszelekció  
     +
    **lefölözés
     
    *heterogén termékek és szolgáltatások
     
    *heterogén termékek és szolgáltatások
     
    *[[monopol piaci szerkezet]]
     
    *[[monopol piaci szerkezet]]

    A lap jelenlegi, 2009. január 9., 10:24-kori változata

    Az egészségügyben alapvetően három piacot különíthetünk el:

    1. Egészségbiztosítási piac - a biztosító/finanszírozó és a vásárlók között
    2. Egészségügyi szolgáltatások piaca - a szolgáltatók és a vásárló között
    3. Egészségügyi finanszírozás piaca - a biztosító/finanszírozó és a szolgáltatók között

    Ezen három nagyobb egységen belül is számos részpiacot azonosíthatunk, melyek különböző tulajdonságokkal bírnak, de általánosságban elmondható, hogy az egészségügyi piacok a tökéletesen versenyző vagy kompetitív piaci szerkezet feltételeit nem teljesítik, azaz piaci kudarcok lépnek fel. Ez tehát annyit jelent, hogy a piaci viszonyok között kialakuló viszonyok társadalmi szinten nem lesznek hatékonyak abban az értelemben, hogy valaki(k)nek javítható a helyzete anélkül, hogy másét rontanánk. Ezt külső (leginkább állami) beavatkozással lehet és szokás orvosolni, ám ez viszont kormányzati kudarcokhoz vezet. A feladat tehát igen nehéz: meg kell találni azt a megoldást, ahol a kormányzati beavatkozásból eredő hasznok meghaladják azok költségeit és haszonveszteségeit. Ezek a gyakorlati gazdaságpolitikában nagyon nehezen számszerűsíthető kérdések, sokszor egyszerűen értékválasztáson múlnak. A választás gyakran a hatékonyság és méltányosság követelményei között történik, amelyek esetében a valóságban trade-off-ot tapasztalunk.

    Az egészségügyi piacokon legjellemzőbben előforduló piaci kudarc okok a következőek:

    • információs aszimmetria: ennek számos egyéb következménye van az egészségügyi ellátásra, amit sokszor külön okként szoktak felsorolni. Ilyen a
      • kínálatvezérelt kereslet: a vásárló-szolgáltató viszonyban jelenik meg. Kialakulását leginkább a vásárlói informáltság növelésével és ellátási irányelvek, protokollok bevezetésével próbálják megakadályozni, káros hatásait pedig finanszírozási és kapacitás korlátozásokkal kordában tartani.
      • morális kockázat
      • kockázatszelekció
      • lefölözés
    • heterogén termékek és szolgáltatások
    • monopol piaci szerkezet
    • externáliák
    • közegészségügyi szolgáltatások esetén a közjavak problémája

    Az egészségügy iránti kereslet az egészségességre való törekvésből származtatott. Megkülönböztethetünk igényt, keresletet és szükségletet.