|
|
| (One intermediate revision by the same user not shown) |
| 4. sor: |
4. sor: |
| | #Egészségügyi finanszírozás piaca - a biztosító/finanszírozó és a [[egészségügyi szolgáltató, ellátó|szolgáltatók]] között | | #Egészségügyi finanszírozás piaca - a biztosító/finanszírozó és a [[egészségügyi szolgáltató, ellátó|szolgáltatók]] között |
| | | | |
| − | Ezen három nagyobb egységen belül is számos részpiacot azonosíthatunk, melyek különböző tulajdonságokkal bírnak, de általánosságban elmondható, hogy az egészségügyi piacok a [[tökéletesen versenyző vagy kompetitív piaci szerkezet]] feltételeit nem teljesítik, azaz [[piaci kudarcok]] lépnek fel. Ez tehát annyit jelent, hogy a piaci viszonyok között kialakuló viszonyok társadalmi szinten nem lesznek hatékonyak abban az értelemben, hogy valaki(k)nek javítható a helyzete anélkül, hogy másét rontanánk. Ezt külső (leginkább állami) beavatkozással lehet és szokás orvosolni, ám ez viszont [[kormányzati kudarcok]hoz vezet. A feladat tehát igen nehéz: meg kell találni azt a megoldást, ahol a kormányzati beavatkozásból eredő hasznok meghaladják azok költségeit és haszonveszteségeit. Ezek a gyakorlati gazdaságpolitikában nagyon nehezen számszerűsíthető kérdések, sokszor egyszerűen értékválasztáson múlnak. A választás gyakran a [[hatékonyság]] és [[méltányosság]] követelményei között történik, amelyek esetében a valóságban trade-off-ot tapasztalunk. | + | Ezen három nagyobb egységen belül is számos részpiacot azonosíthatunk, melyek különböző tulajdonságokkal bírnak, de általánosságban elmondható, hogy az egészségügyi piacok a [[tökéletesen versenyző vagy kompetitív piaci szerkezet]] feltételeit nem teljesítik, azaz [[piaci kudarcok]] lépnek fel. Ez tehát annyit jelent, hogy a piaci viszonyok között kialakuló viszonyok társadalmi szinten nem lesznek hatékonyak abban az értelemben, hogy valaki(k)nek javítható a helyzete anélkül, hogy másét rontanánk. Ezt külső (leginkább állami) beavatkozással lehet és szokás orvosolni, ám ez viszont [[kormányzati kudarcok]]hoz vezet. A feladat tehát igen nehéz: meg kell találni azt a megoldást, ahol a kormányzati beavatkozásból eredő hasznok meghaladják azok költségeit és haszonveszteségeit. Ezek a gyakorlati gazdaságpolitikában nagyon nehezen számszerűsíthető kérdések, sokszor egyszerűen értékválasztáson múlnak. A választás gyakran a [[Hatékonyság (Efficiency)|hatékonyság]] és [[Méltányosság (esélyegyenlőség, equity)|méltányosság]] követelményei között történik, amelyek esetében a valóságban trade-off-ot tapasztalunk. |
| | | | |
| | Az egészségügyi piacokon legjellemzőbben előforduló piaci kudarc okok a következőek: | | Az egészségügyi piacokon legjellemzőbben előforduló piaci kudarc okok a következőek: |
A lap jelenlegi, 2009. január 9., 10:24-kori változata
Az egészségügyben alapvetően három piacot különíthetünk el:
- Egészségbiztosítási piac - a biztosító/finanszírozó és a vásárlók között
- Egészségügyi szolgáltatások piaca - a szolgáltatók és a vásárló között
- Egészségügyi finanszírozás piaca - a biztosító/finanszírozó és a szolgáltatók között
Ezen három nagyobb egységen belül is számos részpiacot azonosíthatunk, melyek különböző tulajdonságokkal bírnak, de általánosságban elmondható, hogy az egészségügyi piacok a tökéletesen versenyző vagy kompetitív piaci szerkezet feltételeit nem teljesítik, azaz piaci kudarcok lépnek fel. Ez tehát annyit jelent, hogy a piaci viszonyok között kialakuló viszonyok társadalmi szinten nem lesznek hatékonyak abban az értelemben, hogy valaki(k)nek javítható a helyzete anélkül, hogy másét rontanánk. Ezt külső (leginkább állami) beavatkozással lehet és szokás orvosolni, ám ez viszont kormányzati kudarcokhoz vezet. A feladat tehát igen nehéz: meg kell találni azt a megoldást, ahol a kormányzati beavatkozásból eredő hasznok meghaladják azok költségeit és haszonveszteségeit. Ezek a gyakorlati gazdaságpolitikában nagyon nehezen számszerűsíthető kérdések, sokszor egyszerűen értékválasztáson múlnak. A választás gyakran a hatékonyság és méltányosság követelményei között történik, amelyek esetében a valóságban trade-off-ot tapasztalunk.
Az egészségügyi piacokon legjellemzőbben előforduló piaci kudarc okok a következőek:
- információs aszimmetria: ennek számos egyéb következménye van az egészségügyi ellátásra, amit sokszor külön okként szoktak felsorolni. Ilyen a
- kínálatvezérelt kereslet: a vásárló-szolgáltató viszonyban jelenik meg. Kialakulását leginkább a vásárlói informáltság növelésével és ellátási irányelvek, protokollok bevezetésével próbálják megakadályozni, káros hatásait pedig finanszírozási és kapacitás korlátozásokkal kordában tartani.
- morális kockázat
- kockázatszelekció
- lefölözés
- heterogén termékek és szolgáltatások
- monopol piaci szerkezet
- externáliák
- közegészségügyi szolgáltatások esetén a közjavak problémája
Az egészségügy iránti kereslet az egészségességre való törekvésből származtatott. Megkülönböztethetünk igényt, keresletet és szükségletet.