A lap korábbi változatát látod, amilyen
JuhaszJ (vitalap | szerkesztései) 2013. november 19., 10:20-kor történt szerkesztése után volt.
Az elmúlt két évtizedben az egészségvédelem definiálására sok javaslat született.
A legtöbb definíció a kívánt végeredményt a jobb egészségben és a nagyobb jólétben mérve fogalmazza meg; néhányan az egészség karbantartását is célként jelölik meg.
A definíciók abban különböznek lényegesen, ahogy az elérendő célokat, folyamatokat, cselekményeket azonosítják - ahogy azt meghatározzák, hogyan javítja az egészségvédelem az egészséget. Van ahol a környezetre összpontosítanak, van ahol az egyénre, a legtöbb definícióban azonban felismerik annak szükségességét, hogy mindkettővel számoljanak.
A definíciók megalkotói olyan folyamatként tekintenek az egészségvédelemre, amely nagyon különböző, az egyénre és a környezetre irányuló események során valósul meg, amelyek a nagyobb kontroll révén egyértelműen jobb egészséget és nagyobb jólétet tesznek lehetővé.
Az Ottawai Charta 1986-os definíciója (melyet a szakirodalom legmeghatározóbbnak tart az egészségvédelem, az egészségfejlesztés szemléletének szempontjából) ezen túl sok, a területen dolgozó szakember által elfogadottnak, illetve fontosnak tartott jellemvonást emel ki: azt, hogy az egészségvédelem alapvetően az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. [1]
- ↑ Kutatás, monitorozás, értékelés az egészségfejlesztésben. - Bp : Oefi, 2004