(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Fontos biztosítási elv, amely nemcsak a társadalombiztosítási rendszerek sajátja. Lényege: a biztosítás nemcsak kockázatporlasztást jelent (időben és térben), hanem a biztosító, mint „tömbvásárló” másfajta pozíciót ér el a szolgáltatókkal szemben és más szakértelemmel bír a vásárlások kontrolljában. Ezért az ilyen piacokon, ahol részint magas az információs aszimmetria, másrészt a „nagy vásárlók” alkupozíciója jobb, nem közvetlenül mi vásárolunk szolgáltatást (két szereplős eladó – vásárló viszony), hanem egy harmadik félnek fizetünk azért, hogy a mi érdekünkben, a mi megbízásunkból, nekünk vásároljon szolgáltatást. Ez a „harmadik fizető” a mi esetünkben a társadalombiztosítás.