• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből

    „Költségtudatosság” változatai közötti eltérés

    a
     
    2. sor: 2. sor:
     
    A nagyrészt állami tulajdonú ellátórendszeren belül a szolgáltatói költségtudatosság hiánya, mint a puha költségvetési korlát egyik következménye is értelmezhető.
     
    A nagyrészt állami tulajdonú ellátórendszeren belül a szolgáltatói költségtudatosság hiánya, mint a puha költségvetési korlát egyik következménye is értelmezhető.
      
    A fogyasztói költségtudatosság hiányának ''oka'', hogy a fogyasztó a szolidaritáson alapuló egészségbiztosítási rendszerekben nem az ellátásának valós határköltségét érzékeli, és amit érzékel, azt sem mind közvetlenül. Ennek ''következménye'' a szükségleten felüli vagy a szükségesnél drágább technológia igénybevétele, valamint a egészségtudatosság csökkenése, amelyek mind a [[morális kockázat]] megjelenési formái. A következményekkel szemben az egészségpolitika a fogyasztókat terhelő [[out-of-pocket payment|out-of-pocket kifizetések]] növelésével, bonus-malus rendszerek alkalmazásával, elvi számlák készítésével, az orvosi döntéshozatal befolyásolásával próbál védekezni. A költségtudatosság közvetlen kifizetésekkel megvalósuló növelése azonban [[igazságosság]]i és [[Méltányosság (esélyegyenlőség, equity)|méltányossági]] kérdéseket vet fel.
    +
    A fogyasztói költségtudatosság hiányának ''oka'', hogy a fogyasztó a szolidaritáson alapuló egészségbiztosítási rendszerekben nem az ellátásának valós határköltségét érzékeli, és amit érzékel, azt sem mind közvetlenül. Ennek ''következménye'' a szükségleten felüli vagy a szükségesnél drágább technológia igénybevétele, valamint a egészségtudatosság csökkenése, amelyek mind a [[morális kockázat]] megjelenési formái. A következményekkel szemben az [[egészségpolitika]] a fogyasztókat terhelő [[out-of-pocket payment|out-of-pocket kifizetések]] növelésével, bonus-malus rendszerek alkalmazásával, elvi számlák készítésével, az orvosi döntéshozatal befolyásolásával próbál védekezni. A költségtudatosság közvetlen kifizetésekkel megvalósuló növelése azonban [[igazságosság]]i és [[Méltányosság (esélyegyenlőség, equity)|méltányossági]] kérdéseket vet fel.
      
     
    [[Category:Általános fogalom]]
     
    [[Category:Általános fogalom]]

    A lap jelenlegi, 2014. január 8., 15:06-kori változata

    Az egészségügyben leggyakrabban a fogyasztó, a beteg költség-érzékenységére vonatkozik, azaz annak felismerésére, hogy az ellátás nem feltétlenül annyiba kerül, mint amennyit ebből a fogyasztó közvetlenül, az ellátás helyén és idején érzékel. A nagyrészt állami tulajdonú ellátórendszeren belül a szolgáltatói költségtudatosság hiánya, mint a puha költségvetési korlát egyik következménye is értelmezhető.

    A fogyasztói költségtudatosság hiányának oka, hogy a fogyasztó a szolidaritáson alapuló egészségbiztosítási rendszerekben nem az ellátásának valós határköltségét érzékeli, és amit érzékel, azt sem mind közvetlenül. Ennek következménye a szükségleten felüli vagy a szükségesnél drágább technológia igénybevétele, valamint a egészségtudatosság csökkenése, amelyek mind a morális kockázat megjelenési formái. A következményekkel szemben az egészségpolitika a fogyasztókat terhelő out-of-pocket kifizetések növelésével, bonus-malus rendszerek alkalmazásával, elvi számlák készítésével, az orvosi döntéshozatal befolyásolásával próbál védekezni. A költségtudatosság közvetlen kifizetésekkel megvalósuló növelése azonban igazságossági és méltányossági kérdéseket vet fel.