• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből

    „Népegészségügy” változatai közötti eltérés

    a
     
    7. sor: 7. sor:
     
    Az egészséget támogató társadalompolitika céljainak meghatározásánál valamint a döntések előkészítésénél támaszkodni kell a népegészségügyi tevékenység során feltárt adatokra. A lakosságot a népegészségügyi helyzetről, a felmerült problémákról, az előidéző tényezőkről, a várható következményekről, a megoldás lehetőségeiről és korlátairól rendszeresen tájékoztatni kell.  
     
    Az egészséget támogató társadalompolitika céljainak meghatározásánál valamint a döntések előkészítésénél támaszkodni kell a népegészségügyi tevékenység során feltárt adatokra. A lakosságot a népegészségügyi helyzetről, a felmerült problémákról, az előidéző tényezőkről, a várható következményekről, a megoldás lehetőségeiről és korlátairól rendszeresen tájékoztatni kell.  
      
    '''A népegészségügy feladata''' - az 1997. évi CLIV. törvény alapján - a lakosság egészségi állapotának és az erre ható kockázati tényezőknek a figyelemmel kísérése és elemzése, amelynek keretében
    +
    '''A népegészségügy feladata''' - az 1997. évi CLIV. törvény alapján - a lakosság egészségi állapotának és az erre ható kockázati tényezőknek a figyelemmel kísérése és elemzése, amelynek keretében:
    :* fel kell tárni az emberi szervezet és a (természeti és épített) környezet kölcsönhatását, a környezet egészségkárosító tényezőit és kockázatait valamint az ezeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatását;
    +
    :* Fel kell tárni az emberi szervezet és a (természeti és épített) környezet kölcsönhatását, a környezet egészségkárosító tényezőit és kockázatait valamint az ezeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatását.
    :* meg kell határozni a fizikai, kémiai, biológiai és pszichés hatások egészséget még nem veszélyeztető mértékét; a megelőzés és az egészséget károsító hatások csökkentésének módozatait; az egészséges élet-, gondozási, nevelési, oktatási és munkakörülmények feltételeit;
    +
    :* Meg kell határozni a fizikai, kémiai, biológiai és pszichés hatások egészséget még nem veszélyeztető mértékét; a megelőzés és az egészséget károsító hatások csökkentésének módozatait; az egészséges élet-, gondozási-, nevelési-, oktatási- és munkakörülmények feltételeit.
    :* rendszeresen felül kell vizsgálni az egészségügyi határértékeket és szükség szerint módosítani kell őket;
    +
    :* Rendszeresen felül kell vizsgálni az egészségügyi határértékeket és szükség szerint módosítani kell őket.
    :* el kell végezni az egészségkárosító kockázatok becslését, és - a szükséges mértékben - intézkedni kell csökkentésük érdekében;
    +
    :* El kell végezni az egészségkárosító kockázatok becslését, és - a szükséges mértékben - intézkedni kell csökkentésük érdekében.
    :* ki kell alakítani a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások, megbetegedések bejelentési rendszerét és intézkedni kell csökkentésük érdekében;
    +
    :* Ki kell alakítani a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások, megbetegedések bejelentési rendszerét és intézkedni kell csökkentésük érdekében.
    :* rendszeresen ellenőrizni kell a környezet emberi szervezettel kapcsolatba kerülő tényezőinek állapotát valamint az épített környezet és a munkakörülmények közegészségügyi megfelelőségét.
    +
    :* Rendszeresen ellenőrizni kell a környezet emberi szervezettel kapcsolatba kerülő tényezőinek állapotát valamint az épített környezet és a munkakörülmények közegészségügyi megfelelőségét.
      
     
    A népegészségügyi feladatok ellátása során az egyes - a népegészségügyi szempontból is fontos - megfigyelő, ellenőrző tevékenységet végző rendszerek együttműködnek.<br>Az egészségkárosító hatások megelőzése rendszeres ellenőrzési, tájékoztatási és felvilágosító tevékenységen alapul.<br>Az emberi egészségre káros tevékenységek korlátozhatók, illetve megtilthatók.
     
    A népegészségügyi feladatok ellátása során az egyes - a népegészségügyi szempontból is fontos - megfigyelő, ellenőrző tevékenységet végző rendszerek együttműködnek.<br>Az egészségkárosító hatások megelőzése rendszeres ellenőrzési, tájékoztatási és felvilágosító tevékenységen alapul.<br>Az emberi egészségre káros tevékenységek korlátozhatók, illetve megtilthatók.

    A lap jelenlegi, 2015. augusztus 6., 09:46-kori változata


    A népegészségügy társadalmi tevékenység, melynek célja az egészség megőrzésével és a betegség megelőzésével javítani a lakosság egészségi állapotát.

    A népegészségügyi tevékenység körében meg kell határozni az egészség tudományosan megalapozott biológiai és természeti-társadalmi környezeti feltételeit; az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és a lakosság által elfogadható módszereit valamint az ehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait. Rendszeresen elemezni kell a lakosság egészségi állapotát valamint az ezt befolyásoló kémiai, fizikai, pszichikai, biológiai, környezeti és társadalmi tényezőket. Az elemzés során feltárt adatok alapján kell értékelni az egészségkárosító hatások kockázatát és rangsorolni a népegészségügyi feladatokat, kidolgozni a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésének módozatait. A feladatok megoldása érdekében környezet-egészségügyi programokat, egészségmegőrző, megelőző, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatásokat kell kialakítani, melyeket értékelni kell hatékonyságuk, hozzáférhetőségük és egyéb minőségi jellemzőik alapján.

    Az egészséget támogató társadalompolitika céljainak meghatározásánál valamint a döntések előkészítésénél támaszkodni kell a népegészségügyi tevékenység során feltárt adatokra. A lakosságot a népegészségügyi helyzetről, a felmerült problémákról, az előidéző tényezőkről, a várható következményekről, a megoldás lehetőségeiről és korlátairól rendszeresen tájékoztatni kell.

    A népegészségügy feladata - az 1997. évi CLIV. törvény alapján - a lakosság egészségi állapotának és az erre ható kockázati tényezőknek a figyelemmel kísérése és elemzése, amelynek keretében:

    • Fel kell tárni az emberi szervezet és a (természeti és épített) környezet kölcsönhatását, a környezet egészségkárosító tényezőit és kockázatait valamint az ezeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatását.
    • Meg kell határozni a fizikai, kémiai, biológiai és pszichés hatások egészséget még nem veszélyeztető mértékét; a megelőzés és az egészséget károsító hatások csökkentésének módozatait; az egészséges élet-, gondozási-, nevelési-, oktatási- és munkakörülmények feltételeit.
    • Rendszeresen felül kell vizsgálni az egészségügyi határértékeket és szükség szerint módosítani kell őket.
    • El kell végezni az egészségkárosító kockázatok becslését, és - a szükséges mértékben - intézkedni kell csökkentésük érdekében.
    • Ki kell alakítani a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások, megbetegedések bejelentési rendszerét és intézkedni kell csökkentésük érdekében.
    • Rendszeresen ellenőrizni kell a környezet emberi szervezettel kapcsolatba kerülő tényezőinek állapotát valamint az épített környezet és a munkakörülmények közegészségügyi megfelelőségét.

    A népegészségügyi feladatok ellátása során az egyes - a népegészségügyi szempontból is fontos - megfigyelő, ellenőrző tevékenységet végző rendszerek együttműködnek.
    Az egészségkárosító hatások megelőzése rendszeres ellenőrzési, tájékoztatási és felvilágosító tevékenységen alapul.
    Az emberi egészségre káros tevékenységek korlátozhatók, illetve megtilthatók.