• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből

    OEP

    Az OEP 2012. szeptember 20-tól hatályos Szervezeti és Működési szabályzata alapján:

    Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) központi hivatal, az egészségbiztosításért felelős miniszter irányítása alatt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az OEP költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni.

    Az OEP-et főigazgató vezeti.
    Az OEP a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedõ illetékességgel látja el. Az OEP alapító okiratban meghatározott egyes feladatait az alapító okirat szerinti területi kihelyezett szervezeti egységei útján látja el.
    Egészségbiztosítási szervek: az OEP, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervei.
    Az OEP székhelye Budapest.

    Az OEP Központi hivatalként ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében

    • végzi az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) kezelésével – ideértve a finanszírozással és az ártámogatás-elszámolással, pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos –, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat,
    • részt vesz az E. Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében,
    • ellátja az E. Alap részletes elõirányzatainak megállapításával kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat,
    • lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat,
    • végzi a nem az egészségbiztosítás keretében igénybe vehetõ ellátásokkal kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat,
    • vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülõ gyógyszerekrõl, gyógyászati segédeszközökrõl, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást,
    • vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat, és ezzel kapcsolatban ellátja az adatvédelmi feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelése és adatszolgáltatása vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek feletti törvényességi és szakszerűségi ellenõrzésben,
    • a nyilvántartással összefüggésben végzi különösen
    • a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) rendelkezõ személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, a TAJ igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatokat,
    • a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával kapcsolatos feladatokat,
    • az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek feletti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenõrzésben a közhiteles jogviszony nyilvántartás biztosítása érdekében,
    • lefolytatja a jogszabályokban elõírt egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat,
    • a külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belsõ ellenõrzési rendszerét,
    • irányítja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtésérõl, valamint azok szükség szerinti részletezettségben történõ közzétételérõl,
    • részt vesz az egészségbiztosítást érintõ folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
    • feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerzõdések elõkészítésében, gondoskodik azok biztosítási kötelezettséggel és egészségbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, kapcsolatot tart a kijelölt illetékes teherviselõvel, illetve szervekkel, összekötõ szervként és illetékes intézményként hajtja végre az európai uniós tagságból adódó, valamint az európai közösségi rendeletek által elõírt feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában, ellátja a hatáskörébe tartozó nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggõ feladatokat,
    • gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítõ szolgáltatások fejlesztésérõl,
    • gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetõinek és ügyintézõinek képzésérõl, továbbképzésérõl és vizsgáztatásáról, ideértve az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek és az egészségbiztosítási kifizetõhelyek ügyintézõinek képzését is,
    • véleményezi a kötelezõ egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok tervezetét, valamint javaslatot tesz ezen jogszabályok módosítására, új jogszabály megalkotására,
    • ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat,
    • TAJ-t képez,
    • szerzõdést köt
    • az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására,
    • a finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történõ rendelésére,
    • gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására, gyógyászati ellátás nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására,
    • a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történõ rendelésére,
    • az orvossal gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történõ rendelésére,
    • a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval az egészségügyi szakellátás igénybevételéhez szükséges orvosi beutalásra,
    • a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatásvolumen rendszer koncepcióját kialakítja, működteti, a szerzõdéseket megköti,
    • ellenõrzi az s)–t) pont szerinti szerzõdések teljesítését,
    • ellátja az E. Alap ellátási és működési vagyonával – ideértve a vagyongazdálkodással, ezen belül nyilvántartással,üzemeltetéssel, felújítással, beruházással, beszerzéssel, szerzõdéskötéssel – kapcsolatos feladatokat,
    • ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat a hatáskörébe utal.

    Az OEP az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában:

    • irányítja, felügyeli, szervezi és ellenõrzi az E. Alapra vonatkozó gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását,
    • az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, a baleseti táppénz, az utazási költségtérítés és a külföldön felmerült gyógykezelés, valamint az ezzel összefüggõ utazás költségének elbírálását (kifizetését),
    • ellátja a fõvárosi és megyei kormányhivatalok, mint foglalkoztatók és mint kifizetõhelyek felügyeletét,
    • elbírálja az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek által hozott hatósági döntések elleni fellebbezéseket,
    • az OEP fõigazgatója által kiadott normatív utasításban meghatározza az OEP és az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek feladatellátása során követendõ belsõ eljárási (ügyviteli) rendet, és gondoskodik az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek egységes jogalkalmazási gyakorlatának biztosításáról,
    • megállapítja az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek E. Alappal kapcsolatos feladatai ellátásához kötõdõ rendszeres és eseti adatszolgáltatások rendjét, teljesítésének határidõit, tartalmi és formai követelményeit.


    Az OEP egyes tevékenység-területeit a fõigazgató, illetve fõigazgató-helyettesek felügyelik. A tevékenység-területek több szakterületet foglalnak magukban, amelyekkel kapcsolatos feladatokat a szervezeti egységek látják el.

    Az OEP szervezeti egységei

    • Állandó feladatok ellátására létrehozott önálló szervezeti egységek:
    • Főosztály - meghatározott alaptevékenység, illetve ahhoz kapcsolódó funkcionális tevékenység vagy központosított szolgáltatás ellátására kialakított önálló szervezeti egység
    • Területi hivatal - az OEP területi kihelyezett szervezeti egysége
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-alföldi Területi Hivatala
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-alföldi Területi Hivatalának Bács-Kiskun Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-alföldi Területi Hivatalának Békés Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-dunántúli Területi Hivatala
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-dunántúli Területi Hivatalának Somogy Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-dunántúli Területi Hivatalának Tolna Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-alföldi Területi Hivatala
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-alföldi Területi Hivatalának Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-alföldi Területi Hivatalának Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-magyarországi Területi Hivatala
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-magyarországi Területi Hivatalának Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Észak-magyarországi Területi Hivatalának Heves Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közép-dunántúli Területi Hivatala
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közép-dunántúli Területi Hivatalának Veszprém Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közép-dunántúli Területi Hivatalának Komárom-Esztergom Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Közép-magyarországi Területi Hivatala
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatala
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatalának Gyõr-Moson-Sopron Megyei Irodája
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatalának Zala Megyei Irodája
    • Önálló osztály - abban az esetben alakítható ki, ha az adott feladat jellege külön szervezetet igényel, de a feladat nagyságrendje nem indokolja a fõosztályi szervezet létrehozását
    • Eseti feladatok elvégzésére létrehozható szervezeti egységek

    Az OEP honlapja