• Bejelentkezés
  • Szócikk
  • Vitalap
  • Lapforrás
  • Laptörténet
  • A Fogalomtár wikiből

    „Védőoltás” változatai közötti eltérés

    (Új oldal, tartalma: „A védőoltás gyöngített/elölt kórokozókat vagy már kész ellenanyagot tartalmazó oltóanyag, melyet a szervezetbe juttatnak annak érdekében, hogy ott védettsé...”)
     
    a
    1. sor: 1. sor:
    A védőoltás gyöngített/elölt kórokozókat vagy már kész ellenanyagot tartalmazó oltóanyag, melyet a szervezetbe juttatnak annak érdekében, hogy ott védettség alakuljon ki az adott betegséggel szemben ([[immunizáció]]).<br>Az első esetben (''aktív immunizáció'') az oltóanyagban vagy nem fertőző baktérium illetve vírusrészek, vagy egész kórokozók vannak, de annyira legyengítve, hogy fertőzést ne okozhassanak. A szervezet védekezőrendszere az oltásra olyan anyagok termelésével (antitestek és fehérvérsejtek) válaszol, melyek felismerik és megtámadják az oltóanyagban lévő baktériumot vagy vírust. Ettől kezdve ezek az antitestek és más anyagok természetes módon termelődnek, valahányszor az egyén találkozik ugyanezzel a baktériummal vagy vírussal.<br>A második esetben (''passzív immunizáció'') egy bizonyos kórokozó elleni specifikus antitestek (a már kész ellenanyag) vannak az oltóanyagban. Passzív immunvédelemben részesülnek azok az emberek, akiknek a védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre, vagy akik nincsenek oltva, amikor a fertőzést megkapják (például a veszettség vírusával való találkozáskor). Olyankor is lehet passzív immunizációt alkalmazni betegség megelőzésére, amikor várható a kórokozóval való találkozás, viszont nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. távoli országokba utazás esetén). A passzív immunvédelem csupán néhány napig vagy hétig tart, amíg a szervezetből ki nem ürülnek a beoltott ellenanyagok.<br>A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ezen cél érdekében − a járványügyi helyzet figyelembe-vételével − alakítja védőoltási rendszerét ([[oltási rend, oltási naptár]]).
    +
    A védőoltás gyöngített/elölt kórokozókat vagy már kész ellenanyagot tartalmazó oltóanyag, melyet a szervezetbe juttatnak annak érdekében, hogy ott védettség alakuljon ki az adott betegséggel szemben ([[immunizáció]]).<br>Az első esetben (''aktív immunizáció'') az oltóanyagban vagy nem fertőző baktérium illetve vírusrészek, vagy egész kórokozók vannak, de annyira legyengítve, hogy fertőzést ne okozhassanak. A szervezet védekezőrendszere az oltásra olyan anyagok termelésével (antitestek és fehérvérsejtek) válaszol, melyek felismerik és megtámadják az oltóanyagban lévő baktériumot vagy vírust. Ettől kezdve ezek az antitestek és más anyagok természetes módon termelődnek, valahányszor az egyén találkozik ugyanezzel a baktériummal vagy vírussal.<br>A második esetben (''passzív immunizáció'') egy bizonyos kórokozó elleni specifikus antitestek (a már kész ellenanyag) vannak az oltóanyagban. Passzív immunvédelemben részesülnek azok az emberek, akiknek a védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre, vagy akik nincsenek oltva, amikor a fertőzést megkapják (például a veszettség vírusával való találkozáskor). Olyankor is lehet passzív immunizációt alkalmazni betegség megelőzésére, amikor várható a kórokozóval való találkozás, viszont nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. távoli országokba utazás esetén). A passzív immunvédelem csupán néhány napig vagy hétig tart, amíg a szervezetből ki nem ürülnek a beoltott ellenanyagok.
     +
     
     +
    A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ezen cél érdekében − a járványügyi helyzet figyelembe-vételével − alakítja védőoltási rendszerét ([[oltási rend, oltási naptár]]).
      
     
    [[Category:Általános_fogalom]]
     
    [[Category:Általános_fogalom]]

    A lap 2008. november 10., 10:51-kori változata

    A védőoltás gyöngített/elölt kórokozókat vagy már kész ellenanyagot tartalmazó oltóanyag, melyet a szervezetbe juttatnak annak érdekében, hogy ott védettség alakuljon ki az adott betegséggel szemben (immunizáció).
    Az első esetben (aktív immunizáció) az oltóanyagban vagy nem fertőző baktérium illetve vírusrészek, vagy egész kórokozók vannak, de annyira legyengítve, hogy fertőzést ne okozhassanak. A szervezet védekezőrendszere az oltásra olyan anyagok termelésével (antitestek és fehérvérsejtek) válaszol, melyek felismerik és megtámadják az oltóanyagban lévő baktériumot vagy vírust. Ettől kezdve ezek az antitestek és más anyagok természetes módon termelődnek, valahányszor az egyén találkozik ugyanezzel a baktériummal vagy vírussal.
    A második esetben (passzív immunizáció) egy bizonyos kórokozó elleni specifikus antitestek (a már kész ellenanyag) vannak az oltóanyagban. Passzív immunvédelemben részesülnek azok az emberek, akiknek a védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre, vagy akik nincsenek oltva, amikor a fertőzést megkapják (például a veszettség vírusával való találkozáskor). Olyankor is lehet passzív immunizációt alkalmazni betegség megelőzésére, amikor várható a kórokozóval való találkozás, viszont nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. távoli országokba utazás esetén). A passzív immunvédelem csupán néhány napig vagy hétig tart, amíg a szervezetből ki nem ürülnek a beoltott ellenanyagok.

    A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ezen cél érdekében − a járványügyi helyzet figyelembe-vételével − alakítja védőoltási rendszerét (oltási rend, oltási naptár).